Csaló csillag

Fénytelen sötét estén,

néha szemem az égre néz.

S egy hullócsillag suhan,

úgy, mint egy baráti kéz.

Ilyenkor azt mondják,

kívánj, s te teszed.

Ezer lehetőség közt

cikázik részeg eszed.

Mi az, mi feltűnik,

pénz, siker, hatalom!

Igen mindezt, s mégis,

egyiket sem akarom.

Majd  a kívánság után,

rohan a kétely.

És szívedbe rágja magát,

mint kampós métely.

Hátha ez a csillag,

nem is hulló planéta?

Csak egy csaló, fényes,

tüzijáték rakéta?

S ahogy a napok telnek,

és semmi nem változik,

a csillag – jelenés lelkedben,

csak újra elkárhozik.

Ahogy itt ülsz letörten,

fordítsd el  a fejed!

És meglátod azt a kezet,

ami csalással megkísértette az eget!

1997.02.24