Szemeidben jártam
Előtted ahogy báván megálltam,
pillantásodra démonná váltam!
És szemednek nagyra nyílt ablakán,
pilleként repesve, oda beszálltam!
Benéztem a kék hegyek mögé,
hol hömpölygött gondolatfolyó.
Majd zöld mezők fölött vártam,
hogy tudjam, merre visz szárnyam?
Fent a te…